Gradell.....- szólal meg az őreg félnótás vakarva a fülét.-Az ősi világ amely a farkasok táncának helszíne, ahol a világ csak és kizárólag róluk szól. Az őseink fenntartják a legendát hogyan kerültünk ide - magyarázza és a kölykök a farkukat csóválva és nagy szemeket meresztve lesik öreg barátjukat.- hát legyen elmesélem nektek a történelmünket fiatal barátaim.- Egy koron az isteneink megteremtették Gradell hatalmas földjét ahol most ti is ültök, ezt mind a négy istenünk Nawer... a föld, Mioyan a tűz, Parell a víz és Salawer a szél és az ég istene hozta létre. Mindegyikük ereje ebben a földben él és van eltemetve, már csak egy részük.- mondja és elmosolyodik a sok sok szájtátó kisfarkason.- nem hisztek nekem?- kérdezi mire az apró csemeték a fejüket rázzák amin nevetésben tör ki. - Ugyan barátaim pedig így van, a földet, a vizet amelyből isztok és még az állatokat is istenek hozták létre mint minket is. na de folytatom... - mondja és újra a történetbe fog.- A világ amelyet teremtettek gyönyörű volt, de oly semleges, hogy úgy döntöttek megajándékozzák az élettel. Állatokat hoztak létre.,.regeteget. őzeket, halakat, madarakat... mindent. A közös erejükből. És ez így is volt rendjén- fejezi be ám a farkaskölykök várják a folytatást. Egyikük még rá is kérdez, hogy akkor miért harcolnak a farkasok egymás ellen és hogy miért eszik meg az őzeket meg a nyulakat. Az öreg elfekszik és a mosolyog. - Porontyok hát azért, mert az istenek különbözőnek teremtettek minket. Ilyen az egyensúly... vagyunk mi.. és vannak mások. Ti sem vagytok ugyan olyanok nemigaz?- erre hevs bólogatás a válasz amin újra nevet- Látjátok.. és a harcok.. nos.. erre is van egy legendám... de nem olyan érdekes.- magyarázza és letenné a fejét, hogy pihenjen ám kérlelik, hogy mesélje el. -Jólvan, jólvan. A négy isten egykor úgy döntött, látván az élet szépségét, hogy kiválaszt egy népet... akiknek egy két istengyermeket áld meg... ezek voltunk mi a farkasok. És meg is kaptuk őket... Draven.. a harcok istene volt, míg Miya a béke istene. A két isten megvolt egymással, hiszen az élet szép volt ám Draven megunta azt a sok szépet és jót, és másik istenünk ellen fordult akit legyőzőtt ám nem győzhetett hisz a főisteneink végeztek vele, de nem halt meg, csak többé tették. Hisz tudjátok, számunkra rengeteg isten létezik, és ez mind Dravenből és Miyából születtek az új isteneink és mai napig is ők álnak. Ám Draven hátrahagyta számnkra a dűh és a hatalomvágy érzését, ám Miya néhány farkasban a reményt és a hitet. Ezért vagyunk oly mások kicsikéim, és ezért sem leszünk jók vagy rosszak... magunk választjuk az utunkat amelyen járunk és taposunk.... Van aki a hitet, vagy a reményt választja ami a jó képviselője ám vannak akik Draven ajándékát szívlelik...- fejezte be- De mostmár pihenjetek... szegény öregetek fáradt...itt az odeje egy hosszúúúú... hosszú pihenésre-mondja és ezzel egyetemben a fejét a mancsára helyezi, majd mély... és örökké tartó álmába merül.